Textilmintázási kisokos

A minta önkifejezés, figyelemfelhívás, rejtőzködés. Amióta világ a világ nyomokat hagyunk és mintákkal fejezünk ki érzéseket, hangulatokat, hovatartozást. Ebben a cikkben összeszedtem Neked a ma legnépszerűbb és legrelevánsabb textilmintázási eljárásokat.

  

Milyen technikák és technológiák állnak rendelkezésre ahhoz, hogy saját mintás textilünk legyen?

Egyrészt van KÉZI megoldás, ami például a szita (screen printing) vagy a dúc (block printing).

Másrészról pedig vannak a GÉPI megoldások. Ezek például a rotációs nyomás vagy a digitális textilnyomtatás.

Igyekszem kevés szakzsargonnal kifejteni, egyszerűen bemutatni Neked az egyes eljárásokat.

Kezdjük a kézi változatokkal:

Nem titok, hogy én nagy rajongója vagyok a kézzel mintázásnak. Az egyetemen (BP, MOME, 2010-16) mindent is szitáztunk. A szitanyomás más néven szerigráfia, vagy síkfilmnyomás. A 20. század végén „találták fel”, vagyis a lyoni selyemipar a japán katazome eljárás elvét filmnyomásként alkalmazta.

Leegyszerűsítve: van egy fa vagy alumínium keret szitaszövettel. A szövetre egy fényérzékeny anyag kerül, ez az emulzió. A nyomni kívánt mintánkról szükségünk lesz egy negatívra. Vagyis egy áttetsző fólián feketével a mintánk. (Fontos, hogy minden egyes szín egy külön szita!) Ezt a fóliát helyezik egy világító „asztalra” majd erre kerül a szitánk. Ahol fény éri az emulziót ott megköt, ahol kitakarta a minta ott kimosható lesz és majd ott tudjuk átpréselni a festéket. És et voila! Mehet a munka.

A dúc ezzel szemben egy eredetileg fából kifaragott mintázó eszköz. Textil mintázásánál nem úgy használják ezt az eszközt mint amikor papírra préselik át a metszetekről a mintát. Egy minta elem, vagy egy raport van belevésve, amit aztán festékbe mártva, mint egy pecsétet lehet használni. (Itt is egy szín egy dúc!) Nyugat- és Kelet-Ázsiában az egész középkorban jellemző. Itthon a kékfestő mesterek nyomódúc segítségével mintáztak a 17.század végétől. Az eltelt évszázadok során az új technológiák kicsit kiszorították viszont népszerű mind a kezdő DIY-esek körében vagy a tapasztalt kézműveseknél is bevett technika, ha alternatívát keresnek a szitanyomásra.

Evezzünk a gépi megoldások vizeire:

Ismered a Marimekko márkát? Na az ő textiljeik szinte csak rotációs nyomással készülnek.

De mi is ez az eljárás?

Kör alakú szitanyomás. A termelés növelése fejlesztéseket igényelt a textiliparban is. A varrat nélküli hengeres sablonok az 1960-as évek második felében terjedtek el.

Úgy kell elképzelni mint a szitanyomást, csak a hengeren belül van a festék és a nyomókés aminek a segítségével rákerül a szövetre a minta. Itt is minden egyes szín egy külön henger amit egymás után helyeznek és a nyomandó szövet vízszintesen halad alattuk.

 

És a nagy szenzáció a digitális textilnyomtatás. Ha rövidre akarnám zárni a mondandóm azt mondhatnám, hogy ugyan úgy mint ahogyan papírra ma már a textilekre is lehet nyomtatni.

Én viszont szeretem a tudásom megosztani, így ebbe is kicsit belemerülök.

Szót kell ejtenünk arról is, hogy van amikor például egy pólóra tesznek mintát és van amikor azokról az anyagokról beszélünk amit a méteráru boltban veszünk készen mintásan.

  • kész termék (garment) mintázása: 

Hőtransfer (thermal transfer textile printing) – Ez az egyik leggazdaságosabb technika, gondoljunk csak a több ezer logózott pólóra. A minta egy hőpapírra kerül ahonnan hőpréssel átpréselik a textilre. A probléma ezzel az, hogy a festék nem hatol mélyen a szövetbe, moséskor fakulhat a szín és a transzfer,ragasztó leválhat vagy berepedezhet.

  • kész termékre és textil méterárura is használt eljárások: 

Direkt nyomtatás – (itt most abba nem folynék bele, hogy különbség van a festéktípusok között is) A tintasugaras nyomtató közvetlenül a szövetre nyomtatja a mintát. Majd nyomtatás után hőrögzítik. Természetes alapanyagok nyomtatására használt eljárás (pamut, viszkóz, selyem)

 

Szublimációs nyomtatás – itt is mint a hőtranszfernél van egy hordozófelület amire szublimációs festékkel nyomtatják a mintát és erről át hőpréselik a 100% poliészter vagy poliamid anyagra (természetes alapanyagra nem működik). Ez a módszer jóval drágább a speciális tinta miatt. Az így készült nyomatok nagyon élénkek és tartósak.

 

Mostmár te is ismered a fő textilmintázási  technikákat nagyvonalakban. 

A textilnyomtatás minden, csak nem egyszerű.

Napjainkban az iparág hatalmas változásokon megy keresztül. A digitális nyomtatási technológiák egyre tartósabb tintákat használnak, egyre hosszabb a nyomatok tartóssága, valamint nem utolsó sorban költségmegtakarítást és hatékonyságot kínál.

A digitális nyomtatásnak köszönhetően ma már nem kell egy teljes vég anyagot ugyan azzal a mintával megrendelni. A ma látható textilek nagy részét ipari méretű gépeken állítják elő rövid sorozatokban, igény szerint (HP, EPSON, KORNIT) Ezzel is csökkentve a raktárakban felhalmozódó anyagok mennyiségét.
Vissza a blogba

Hozzászólás írása

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a hozzászólásokat jóvá kell hagyni a közzétételük előtt.